2013. július 24., szerda

Indul a nyár...a vonat meg nem.


Az érettségik végéhez közelednek, lassan az iskolai évad is és a tisztelt utazóközönség ismét várakozik az állomáson. Nem jön a fránya vonat! Hetente minimum egyszer akad hasonló eset Budapest - Szob útvonalon.
Vajon csak ezen vidéket sújtja a nagy magasságos haragja? Vagy ennek igen csekély köze van a nagy mű létrehozójához, csupán emberi szervezetlenség és fejetlenség ütötte fel a fejét alig 10 milliós kis hazánkban?
AJJJJAJJ

Írjunk hát a magasságos Magyar Állam Vasútnak! Tegyen már rendet!

2011. május 3., kedd

Baba-mama téma ismét

Valahogyan elkapott a Születés hete láz és azóta is diszkrét követője vagyok a természetes születésnek, a választhatóságnak...no és mostanság az egészségügyi rendszer változásának. Ha már túl vagyunk az élményen ( én nem) elfelejtettük kifizetni a hálapénzt és hazavittük a csemetét íme a lehetőség...

Babák és mamák – reKreatív Sarok 18.
2006. december 20., szerda
Születés előtt...Magyarországot, hasonlóan a fejlett országokhoz, a csökkenő születésszám jellemzi. Hogy ez mennyire tekinthető a modern társadalmak vívmánynak az már kérdéses. Szóbeszéden alapuló találgatások és komoly szakmai vélemények sem tudják megválaszolni a miértet, csak a tényeket állapítják meg, hogy szemmel láthatóan lassacskán elfogyogatunk.
Vajon mi az, ami elrettenti a fiatalokat a gyerekvállalástól? Tekintsük el ez esetben a materiális indokoktól és szenteljünk cseppnyi figyelmet a lelki háttérnek. Hogyan is alakult anno a csecsemő és anya kapcsolata a fogantatástól számítva? Először is nem elhanyagolandó tény, hogy a férfiaknak lényegében csak egy évszázada van beleszólása a születés folyamatába. Addig a bábáknak és a közvetlen női családtagoknak volt tradicionális feladata a szülésre való felkészítés és gyermeknevelés „tudásának” átadása. Az intézményi szülés jó pár éve már megkapta azt a kritikát, hogy a születés érzelmi oldalát semmisnek tekinti és ezáltal egyfajta gépiesített termelésre emlékeztetett. Manapság szerencsére egyre gyakoribbak a baba-barát kórházak és a születést előkészítő kurzusok.

A legjobb: Lajta Gáborral készített interjú

Lajta Gábort a Nemzeti Galériában működő rajzszakkörről ismerem, ahol évekig fejmodellkedtem:) Mindig nagy élmény volt számomra a szombat délelőtt, amikor ő és művésztársa Sinkó Istvánnal okították a hallgatókat a mesterségre. Persze sokszor mondtam hogy "hozott anyagból" dolgoztak szegénykém, amikor próbálták fejemet leképezni a sík papíron. Gyakran eszembe jut, hogy mi lett volna, ha nem 18 évesként ismerem meg oktatási módszerüket, hanem a nagymarosi szűk látókörű, akadémista "művészetoktatás" helyett velük találkozok elsőként...val'szeg nem írnék. Csak ajánlani tudom iskolájukat, művészetüket és emberségüket!
És az interjú, melyben Gábor sokat segített:

Operáció, titokban, éjjel
2005. október 10., hétfő
Beszélgetés Lajta Gábor festőművésszel
Kenyér, alma, borLajta Gábor festőművésszel beszélgetünk belvárosi tetőtéri műtermében. Gábort a Nemzeti Galériában helyet kapott felnőtt rajzszakkörben ismertem meg személyesen. Pedagógus kollégájával, Sinkó Istvánnal (szintén festőművész), évek óta terelgetik a fiatalokat önmaguk megtalálásának rögös útján. Gábor számomra mindig megfontolt, módszeres tanárnak látszott, István pedig a víg kedélyű mentornak. Kíváncsi vagyok, mi rejtőzik csöndes, kutató természete mögött, ezért is kértem fel erre az interjúra. Egyúttal megtekinthettem alakuló és régebbi alkotásait.

Munka a munkában - avagy kétszeres önkéntesség

Az alábbi szöszenet már jelzi viszonyomat akkor még leendő munkahelyemmel a váci MIMK-kel. Az első nyaram, mint önkéntes szervező és az talán az első félig PR-os anyagom a rendezvényről.

Dívák éjszakája
2005. június 21., kedd
DívákA Dunakanyarban fekvő barokk kisvárosba invitálom a nagyérdeműt könnyed nyáresti kikapcsolódásra. Harmadik éve immár, hogy a váci Madách Imre Művelődési Központ megrendezi a Városházi Esték programsorozatot. Az idén a meghívottak között szerepelnek olyan neves előadók, mint Lajkó Félix hegedűvirtuóz, Koltai Róbert, a Dortmundi Szimfónikus zenekar és négy ismert énekesnő közös koncertje „Dívák éjszakája” címmel.
Ez utóbbi eseményre hívnám fel szíves figyelmüket. Hogy kiket is rejt e titokzatos dívák elnevezés? Nem titkolom sokáig: Détár Enikő, Pándy Piroska, Szulák Andrea és Keresztes Ildikó fogtak össze egy közös produkció kedvéért, amelyet Vácon június 25-én hallgathatunk meg.

Kedvenc interjúm: Grőb Tomival

Grőb Tomi azóta is az önmegvalósítás egyedi útján lépked külföldön, belföldön, tánclépésben egyaránt.

Skót legendák, manga, gombák és ukulele
2005. június 6., hétfő
Interjú Grőb Tamással

Grőb TamásJó pár éve figyeltem fel először egy széles kalapos fiatalemberre a nagymarosi vonatállomáson, aki magányosan tűrte az arra járók furcsálló pillantásait. Ő azonban kitartóan viselte fejfedőjét, fújhatott szél, eshetett eső, vagy száz ágra süthetett a nap. Az idő folyamán az élet úgy hozta, hogy a hosszú vonatozások alkalmával sikerült közelebbről is megismerkednem vele. Így tudtam, meg, hogy biológusnak készül, grafikákat és képregényeket rajzol, lelkes ír néptáncos, több különös nevű hangszeren is játszik.

Tavaly ősszel meglepetésként ért, amikor az Andrássy úton sétálgatva bekukkantottam az Írók boltjának kirakatában, ahol a Skót legendák című könyv illusztrátoraként szerepelt neve a bemutató plakátján. Persze alig vártam legközelebbi találkozásunkat, hogy kíváncsiságomat kielégíthessem és választ kaphassak kérdéseimre. Most a vizsgaidőszak kellős közepén, közös utunk alkalmával beszélgetek Grőb Tamással. Tomi eleinte meglepődött interjúzási ötletemen és nem értette hirtelen jött érdeklődésemet, de lassan feloldódik félénksége és kötetlenül csevegünk Pestig, sikeréről, tehetségéről és a jövő titkairól.
KKezdjük talán a legelemibb kérdéssel, ami azóta motoszkál a fejemben, hogy megláttam nevedet a könyv oldalain. Hogyan adódott illusztrálásra lehetőséged?

A Kaleidoskop.hu-n megjelent cikkeim

2004-től 2006-ig önkéntesként írtam cikkeket a www.kaleidoskop.hu oldalra. Összesen 32 db-ot, melyből a kedvenceimet beillesztem ide.
Az első szerelem:

Mit jelent nőnek születni?
2004. október 6., szerda
KezekAz anyaság, a születés misztikuma az emberiség létezésétől kezdve foglalkoztatja a társadalmat. Mit jelent a XXI. század hajnalán anyává válni, nőnek lenni? Nos erre próbált választ keresni a Születés hete c. kulturális és szakmai rendezvénysorozat, amely immár második éve került megrendezésre október 11- 17. között. A Születés Hete Közhasznú Társaság és az Alternatal Alapítvány indította útjára azt az országos programot, melyre több civil szervezet és közművelődési intézmény jelentkezett, mint például az Aranytíz Művelődési Központ, amely számos előadásnak és kiállításnak adott most is otthont. A rendezvény országos programmá nőtte ki magát és az előadások párhuzamosan a fővárossal, vidéken is megrendezésre kerültek.